11 hihetetlen teraszos mező

Hogy a legjobbat hozzák ki a gyenge minőségű földből, a szűkös vízellátásból és a hegyvidéki terepből, a teraszos művelést számos kultúra alkalmazta a világ minden táján. Rendkívül munkaigényes kialakítani ezeket a teraszokat, melyek lehetővé teszik, hogy az egyes népcsoportok megnövekedett létszámukhoz mérten tudjanak növényeket termeszteni, állatokat, baromfit tartani. Az eróziót kiiktatták, az esőt és a lefolyó vizeket meg tudták tartani és az egyébként kihasználatlan hegyoldalakat sikerült mezőgazdasági művelés alá vonni. Ezek a teraszos mezők nemcsak az emberek ellátását szolgálták, de a világ legszebb tájképei közé tartoznak.

flickr/Two Roses

Sa Pa egy város Vietnam észak-nyugati részén, nem messze a kínai határtól. A rizstermő teraszos földek az ország legnépszerűbb látnivalói közé tartoznak. Ezeket a Moung Hoa-völgyben, Sa Pa és a Fanispan-hegység között lehet megtalálni, hátterükben bambuszerdők sorakoznak. A helyi népcsoportok, a hmong, giay, dao tay és giay népek rizst, kukoricát és más zöldségeket termesztenek a teraszos mezőkön. Az éghajlati adottságok miatt a rizst egy évben csak egyszer lehet learatni, ennek következtében a vidéken jellemző az alultápláltság.

flickr/Vautrin_Baires

Pisac teraszos földjeit az inkák alakították ki és még mai használják őket. A hegyoldalban lévő teraszokon 16 különböző termesztési részt alakítottak ki. A Pisac kecsua eredetű szó, azt jelenti: fogoly. Az inka hagyományok szerint a városokat madarak vagy más állatok alakjára formálták, ennek megfelelően Pisac fogoly alakú. A pisaci teraszokon található egy erdő, templomok és lakóépületek, melyek a Szent Völgyre néznek a Salkantay-hegyekben. Korábban volt itt két függőhíd is, melyeknek ma már csak az alapjai láthatók.

flickr/Ryan Opaz

A híres bor, a porto hazája a Duoro-völgy Portugália északi részén, nem messze Porto városától. A völgy folyóparti dombjait szőlőültetvényekkel teli teraszos mezők borítják. A völgy látképe lenyűgöző és mindig más és más színű, ahogy a szőlő beérik. Ősszel a szőlőtőkék vörösbe és aranyba fordulnak át, míg február, március táján a mandulafák virágzása fehéres rózsaszínbe borítja a vidéket. A portoi mellett más vörös- és fehérborokat is termelnek a völgyben.

flickr/Riza Nugraha

Az ősi bali rizsföldek mindenütt jelen vannak és a balinéz kultúrát alapvetően meghatározza ez a művelési mód már közel 2000 éve. A balinéz teraszos rizsföldeket kézzel aratják, kezdetleges szerszámokkal számtalan generáció óta.
Bali központjában, Tegallalang falutól északra, az Ubud negyedben lépcsős rizsföldek fekszenek, melyek a fotósok és a turisták kedvencei. Zöldellő teraszos rizsföldek Sayan, Jutiluwih, Pupuan és Tabanan vidékén is vannak. Balin a teraszos rizsföldeket jól szervezett társadalmi rendszerben művelik meg a munkások, akiket subaknak hívnak. A subakok kezelik az öntözőrendszereket és szigorú menetrend szerint osztják el a vizet.

flickr/ojjo

Egy másik perui lépcsős mezőgazdasági terület a Choquequirao, mely azt jelenti, az Arany Bölcsője. Cuzco és Apurimac határán ez a látványos teraszos hegyoldal 3085 m-rel fekszik a tengerszint felett. Choquequirao 180 teraszból áll. Teljesen más módszerrel épült, mint a Machu Picchu. Choquequirao sokkal nagyobb területen fekszik. Csak gyalog vagy lóháton lehet feljutni ide, ezért jóval kevesebben látogatják, mint a Machu Picchut. Gyalogosan Choquequiraoból Cachoraig négy nap alatt lehet eljutni.

flickr/themanwithsalthair

A Salineras de Maras vagy inka sólepárlókat évszázadok óta használják. A természetes forrásvizek magas koncentrációban tartalmaznak sót, melyeket a teraszos földeken tárolnak, kb. 3000 lepárlóban. Ez a forrásvíz attól válik sóssá, hogy kioldja a sót magából a hegyből. Mikor a víz elpárolog a napsütés hatására, vastag sólerakódások maradnak utána. A sót ezután hatalmas tömbökbe vágják és így viszik őket a piacra. Mint Ázsiában a teraszos rizsművelés, itt a sólepárlás generációról generációra száll évszázadok óta. Ha tervezi, hogy ellátogat ide, a délutáni órákat válassza, amikor a naplementében a sólepárlók arany színben pompáznak.

flickr/Rodrigo Alvarez

Az Inka Birodalom idején Ollantaytambó volt Pachacuti uralkodó királyi rezidenciája, aki meghódította a vidéket és város építtetett. Peru spanyol elfoglalásakor az inka ellenállás erőssége volt a település. Az Ollantaytambo melletti völgyeket teraszos mezők borítják, melyek a dombok lábától egészen a tetejükig húzódnak. A teraszok lehetővé tették a mezőgazdasági művelést az egyébként kihasználatlan földeken. Ollantaytambo napjainkban fontos turista nevezetesség és egyike az Inka Ösvény nevű túra leggyakoribb kiindulópontjainak.

flickr/thejerk

A Longji vagy a Sárkány Gerince teraszos rizsföldek, melyeket több mint 500 évvel ezelőtt alakítottak ki a Ming-dinasztia idején. A teraszos mezők Longshengben találhatók, kb. 2 órányi autóútra Guilintől. Messziről a teraszok folyóparttól a hegyoldalakon keresztül tekergő zöld kábeleknek látszanak, melyek a hegycsúcs közelében végződnek. Akik errefelé járnak, lovakkal, disznókkal, csirkékkel és keményen dolgozó helyiekkel fognak találkozni. Ezek a teraszos rizsföldek Longsheng válaszai a korlátozott termelési lehetőségekre és a szűkös vízforrásokra.

flickr/Poorfish

A Hani teraszos rizsföldek az Ailo-hegyek oldalain, a falvak lábainál fekszenek Yuangyangban és több mint 1000 éve alakították ki őket. A hani emberek kézi műveléssel változtatták a kopár hegyoldalakat buján zöldellő termőföldekké. Ezek a teraszos mezők elegendő rizst teremnek és bőséges mennyiségű halat biztosítanak több százezer ember számára. A vizet a hegytetőn lévő erdőkben gyűjtik össze és csatornákon keresztül vezetik le a teraszos mezőkre. A rizsföldek decembertől márciusig víz alatt vannak, lenyűgöző látványt nyújtva az utazóknak.

flickr/IRRI Images

A Cordilleras-hegység szívében, a Fülöp-szigeteken találhatók 1525 m-es magasságban a Banaue rizsteraszok. A teraszos mezőket modern eszközök nélkül, kézzel művelik a lfugao törzsek, akik közel 2000 éve termesztenek rizst. Ezek a teraszok olyan meredekek, hosszúak és sűrűek, hogyha egymás mellé raknánk őket, félig körbeérnék a Földet. Az utóbbi időben a rizsföldeken már meglátszik, hogy egyre több lfugao költözik a városokba és hagy fel a műveléssel.

flickr/Pedro Szekely

Egyike a legszebb és legkülönlegesebb helyeknek a világon Machu Picchu, melyet 1911-ben fedezett fel egy hawaii történész, Hiram Bingham, miután évszázadokon át rejtőzött az Urubamba-völgyben, Peruban. Az Inkák Elveszett Városa alulról láthatatlan és teljesen önálló az környező teraszos földeknek köszönhetően, melyeket természetes források öntöztek.
Machu Picchu szűk teraszait kőtömbökből építették több ezer ösvénnyel és lépcsővel, melyek épületekhez, terekhez és a temetőhöz vezetnek. A vizet vízvezetékeken keresztül vezették végig a hegyoldalban, hogy ezzel itassák az állatokat és öntözzék a kukoricát és burgonyát termő földeket. Ma már Machu Picchu földjei nem teremnek, de a látványuk ugyanolyan varázslatos.