10 szigeti ökoszisztéma a világ minden tájáról

Sok távoli sziget a világ legkülönlegesebb növény- és állatvilágával rendelkezik.Néhány szigeten olyan növény- és állatfajok élnek, melyek sehol másutt nem találhatók meg és melyek különleges módon alakultak ki. Mivel ezek a szigetek védelmet nyújtanak az ádáz versennyel szemben, amivel a szárazföldön élő fajok folyamatosan szembenéznek, a fajok ezeket a páratlan feltételeket előnyükre fordítva tudnak tovább fejlődni. A páratlan evolúciós fejlődés miatt ezek az ökoszisztémák a természet pótolhatatlan kincsei. Listánkon a világ legkülönlegesebb szigeti ökoszisztémáit gyűjtöttük össze.
Megjegyzés: az itt felsorolt szigeti ökoszisztémák között nem feltétlenül vízzel körülvett szigetek találhatók, hanem olyan földterületek is, melyek a környező területektől természetes módon izolálódtak.

wikipedia/Erik Zobrist

A Mona-sziget a Mona-folyosó középpontjában található és hivatalosan Puerto Rico része. Ez a szoros három szigetéből a legnagyobb, a másik kettő a Monito- és a Desecheo-sziget. A szigetet Columbus fedezte fel 1493-ban, az Új Világba tett második útján. A Mona-sziget 1919 óta védelem alatt áll és több mint 50 éve lakatlan. Egyedülálló topográfiája és ökoszisztémája miatt a Mona, a Desecheo és a Monito szigetek a “Karib-tenger Galápagos-szgigetei” becenevet viselik. A mona iguánát a világon elsőként itt találták meg, ez a sziget egyik legkülönlegesebb állata. Az ökoszisztéma legnagyobb növényevői alapvetően fontosak az éghajlat és a növényzet közti egyensúly fenntartásához. A szigeten számos barlangrajz található, melyeket a pre-kolumbiai lakók hagytak maguk után.

wikipedia/Ismail.alghussein

Sir Bani Yas a legnagyobb természetes sziget az Egyesül Arab Emírségekben. Az elmúlt két évtizedben, az Emírségek utolsó uralkodójának, Sheikh Zayed kezdeményezésére a szigetet vadrezervátummá alakították át. Többmillió fát ültettek és számos állatfajt költöztettek a szigetre, köztük gazellákat, nandukat, zsiráfokat, struccokat. Az arab nyársas antilop, az antilop egyik faja, mely vadon már nem található meg, de Sir Bani Yas szigetén több mint 400 egyed mozoghat szabadon.

flickr/Black Diamond Images

A Lord Howe-sziget egy kis sziget a Tasman-tengerben, 600 km-re keletre Ausztrália partjaitól. A Lord Howe-sziget kiemelkedő példája a szigeti ökoszisztémának, mely egy tenger alatti vulkánból fejlődött ki és ritka változatos tájjal, növény- és állatvilággal rendelkezik. Az őshonos fajok nagy aránya kiválóan illusztrálja a független evolúciós fejlődés folyamatát. A sziget növényeinek közel fele kizárólag itt őshonos. Közülük az egyik legismertebb a Howea, egy őshonos pálmaféle, melyet közismertebb nevén kenciapálmaként ismernek és népszerű szobanövény. Évente többmilliót exportálnak belőle, a turizmus mellett ez a sziget egyetlen bevételi forrása. A Lord Howe-szigeten kb. 350 ember él. Egyszerre 400 turistát engednek a szigetre.

photo/Jonny Keeling/BBC

A Bosavi-hegy egy kialudt vulkán Pápua-Új-Guineaban, a Dél-Felföldön. 2009-ben egy nemzetközi tudósokból és a BBC stábjából álló csapat egy expedíció során több mint 40, korábban ismeretlen fajt fedezett fel, amikor több kilóméter mélyen alászálltak a Bosavi-hegy kráterében és feltártak egy dzsungelszerű élhőhelyet, tele élőlényekkel, melyek a vulkán legutóbbi kitörésétől kezdve fejlődtek ki itt az elmúlt 200.000 évben. Ebben az elveszett világban 16 béka-, legalább 3 hal- és számos rovar- és pókfajt találtak, valamint egy, a farkától az orráig 82 cm-es óriáspatkányt, melynek súlya 1,5 kg volt.

flickr/ippei + janine

Az Ogasawara-szigetek egy több mint 30 szubtrópusi és trópusi szigetből álló szigetcsoport, mely hivatalosan Tokyo része, te kb. 1000 km-re délre található a várostól. 1830-ig az Ogasawara-szigetek lakatlanok voltak és Muninjima-nak (lakatlan sziget) hívták őket, melyet angolul Bonin-szigetekre fordítottak le. Mivel az elmúlt századig nem folyt emberi tevékenység a szigeten, az ökoszisztéma nagyon jól állapotban megmaradt. Az Ogasawara-szigeteket gyakran nevezik a Kelet Galapagos-szigeteinek. Ma több mint 2300 ember él Chichijima és Hahajime szigetén és megközelítőleg 17.000 turista látogatja meg a szigetet minden évben a páratlan ökoszisztéma és a gyönyörű óceán miatt.

flickr/Alejandro Sosa

Dél-Amerikában, a Guiana-felföldön található ez a lapos hegy. A legmagasabb és leghíresebb lapostetejű hegy a Mount Roraima. Mivel ez a hegy teljesen elszigetelt a talajmenti erdőktől, a Roraima növényfajainak közel egyharmada csak itt él. A Roraima-hegy 1912-ben vált ismertté, amikor Sir Arthur Conan Doyle megírta az Elveszett Világ című regényét. Ebben egy Roraima-szerű hegy szerepel, amelyen egy expedíció során őskori növényeket és dinoszauruszokat találnak, melyek évmilliók óta változatlan formában élnek izoláltan a hegy tetején.

A 1643-as felfedezésének napjáról elnevezett Karácsony-szigetek Ausztrália egyik területe az Indiai-óceánban. 2600 km-re észak-nyugatra fekszik Perth városától, lakóinak száma kb. 1400 fő. A sziget földrajzi elszigeteltsége és emberi beavatkozástól szinte teljesen mentes történelme nagyon gazdag állat- és növényvilág kialakulásához vezetett. A sziget leghíresebb őshonos faja valószínűleg a karácsony-szigeteki vörös rák. Bár viszonylag kis területen élnek, több mint 120 milliós populáció található belőlük a szigeten, az itt élő 14 tarisznyarák fajta közül a legtöbb. Az évente megismétlődő vörös rák vándorlás a tengerhez a világ egyik természeti csodája. Erre minden év novemberében kerül sor, miután elkezdődik a nedves évszak, szinkronban a Hold ciklusával.

flickr/Soqotra (Yemen)

Socotra vagy Soqotra Yemen egyik külső területe, egy négy szigetből álló kis szigetcsoport az Indiai-óceánban. A legnagyobb szigetet szintén Socotranak hívják, ez a szigetcsoport területének kb. 95%-át teszi ki. A sziget rendkívül elszigetelt, 240 km-re keletre fekszik Afrika szarvától és 380 km-re délre az Arab-félszigettől. A hosszú földrajzi elszigeteltség, a kegyetlen forróság és aszály egyedülálló és látványos ökoszisztémát hozott létre. A kutatók szerint Socotra szigetén több mint 800 olyan növényfaj él, mely sehol másutt nem található meg. A Föld legföldönkívülibb helyének is nevezik a vidéket.

flickr/Jungle_Boy

A Komodoi Nemzeti Park Indonézia egyik nemzeti parkja a Lesser Sunda-szigeteken. A parkban 3 nagy sziget található: Komodo, Padar és Rincah, valamint 26 kisebb. A parkot eredetileg azért hozták létre, hogy megóvják a komodói sárkányt, a világ legnagyobb gyíkját. A természetvédelmi célokat azóta kiterjesztették a teljes ökoszisztémára, mind a szárazföldire, mint a tengerire. A komodói sárkány a világ legnagyobb gyíkja, mely egyértelműen uralja a sziget élővilágát. Bár többnyire elhullott állatokkal táplálkozik, félelmetes ragadozó, madarakra és emlősökre is vadászik. Bár ritkán fordul elő, arról vált híressé, hogy az embereket is megtámadja.

flickr/Scott Ableman

A Galápagos-szigetek egy kis vulkanikus szigetcsoport a Csendes-óceán keleti részén, mely Ecuadorhoz tartozik. A szigetek viszonylat távoliak és izoláltak, 1000 km-re nyugatra fekszenek Dél-Amerika partjaitól. A Galápagos szigetcsoportot 15 nagy és 3 kisebb sziget alkotja, valamint 107 szikla és apró sziget az Egyenlítő körül. A Galápagos szigetcsoport világszerte híres páratlan szigeti ökoszisztémájáról, mely ihletője volt Charles Darwin A természetes szelekció elmélete című munkájának. Óriásteknősök, oroszlánfókák, pingvinek, tengeri iguánák és számos madárfaj figyelhető meg. A turisták belépését szigorúan szabályozzák a természetes élővilág védelme érdekében. Minden látogatónak egy, a nemzeti park által kijelölt idegenvezetőhöz kell csatlakoznia. A szigetek Ecuador legfontosabb látnivalói, évente 60.000 turistát vonzanak.