Sok távoli sziget a világ legkülönlegesebb növény- és állatvilágával rendelkezik.Néhány szigeten olyan növény- és állatfajok élnek, melyek sehol másutt nem találhatók meg és melyek különleges módon alakultak ki. Mivel ezek a szigetek védelmet nyújtanak az ádáz versennyel szemben, amivel a szárazföldön élő fajok folyamatosan szembenéznek, a fajok ezeket a páratlan feltételeket előnyükre fordítva tudnak tovább fejlődni. A páratlan evolúciós fejlődés miatt ezek az ökoszisztémák a természet pótolhatatlan kincsei. Listánkon a világ legkülönlegesebb szigeti ökoszisztémáit gyűjtöttük össze.
Megjegyzés: az itt felsorolt szigeti ökoszisztémák között nem feltétlenül vízzel körülvett szigetek találhatók, hanem olyan földterületek is, melyek a környező területektől természetes módon izolálódtak.
A Mona-sziget a Mona-folyosó középpontjában található és hivatalosan Puerto Rico része. Ez a szoros három szigetéből a legnagyobb, a másik kettő a Monito- és a Desecheo-sziget. A szigetet Columbus fedezte fel 1493-ban, az Új Világba tett második útján. A Mona-sziget 1919 óta védelem alatt áll és több mint 50 éve lakatlan. Egyedülálló topográfiája és ökoszisztémája miatt a Mona, a Desecheo és a Monito szigetek a “Karib-tenger Galápagos-szgigetei” becenevet viselik. A mona iguánát a világon elsőként itt találták meg, ez a sziget egyik legkülönlegesebb állata. Az ökoszisztéma legnagyobb növényevői alapvetően fontosak az éghajlat és a növényzet közti egyensúly fenntartásához. A szigeten számos barlangrajz található, melyeket a pre-kolumbiai lakók hagytak maguk után.
Sir Bani Yas a legnagyobb természetes sziget az Egyesül Arab Emírségekben. Az elmúlt két évtizedben, az Emírségek utolsó uralkodójának, Sheikh Zayed kezdeményezésére a szigetet vadrezervátummá alakították át. Többmillió fát ültettek és számos állatfajt költöztettek a szigetre, köztük gazellákat, nandukat, zsiráfokat, struccokat. Az arab nyársas antilop, az antilop egyik faja, mely vadon már nem található meg, de Sir Bani Yas szigetén több mint 400 egyed mozoghat szabadon.
A Lord Howe-sziget egy kis sziget a Tasman-tengerben, 600 km-re keletre Ausztrália partjaitól. A Lord Howe-sziget kiemelkedő példája a szigeti ökoszisztémának, mely egy tenger alatti vulkánból fejlődött ki és ritka változatos tájjal, növény- és állatvilággal rendelkezik. Az őshonos fajok nagy aránya kiválóan illusztrálja a független evolúciós fejlődés folyamatát. A sziget növényeinek közel fele kizárólag itt őshonos. Közülük az egyik legismertebb a Howea, egy őshonos pálmaféle, melyet közismertebb nevén kenciapálmaként ismernek és népszerű szobanövény. Évente többmilliót exportálnak belőle, a turizmus mellett ez a sziget egyetlen bevételi forrása. A Lord Howe-szigeten kb. 350 ember él. Egyszerre 400 turistát engednek a szigetre.
A Bosavi-hegy egy kialudt vulkán Pápua-Új-Guineaban, a Dél-Felföldön. 2009-ben egy nemzetközi tudósokból és a BBC stábjából álló csapat egy expedíció során több mint 40, korábban ismeretlen fajt fedezett fel, amikor több kilóméter mélyen alászálltak a Bosavi-hegy kráterében és feltártak egy dzsungelszerű élhőhelyet, tele élőlényekkel, melyek a vulkán legutóbbi kitörésétől kezdve fejlődtek ki itt az elmúlt 200.000 évben. Ebben az elveszett világban 16 béka-, legalább 3 hal- és számos rovar- és pókfajt találtak, valamint egy, a farkától az orráig 82 cm-es óriáspatkányt, melynek súlya 1,5 kg volt.
Az Ogasawara-szigetek egy több mint 30 szubtrópusi és trópusi szigetből álló szigetcsoport, mely hivatalosan Tokyo része, te kb. 1000 km-re délre található a várostól. 1830-ig az Ogasawara-szigetek lakatlanok voltak és Muninjima-nak (lakatlan sziget) hívták őket, melyet angolul Bonin-szigetekre fordítottak le. Mivel az elmúlt századig nem folyt emberi tevékenység a szigeten, az ökoszisztéma nagyon jól állapotban megmaradt. Az Ogasawara-szigeteket gyakran nevezik a Kelet Galapagos-szigeteinek. Ma több mint 2300 ember él Chichijima és Hahajime szigetén és megközelítőleg 17.000 turista látogatja meg a szigetet minden évben a páratlan ökoszisztéma és a gyönyörű óceán miatt.
Dél-Amerikában, a Guiana-felföldön található ez a lapos hegy. A legmagasabb és leghíresebb lapostetejű hegy a Mount Roraima. Mivel ez a hegy teljesen elszigetelt a talajmenti erdőktől, a Roraima növényfajainak közel egyharmada csak itt él. A Roraima-hegy 1912-ben vált ismertté, amikor Sir Arthur Conan Doyle megírta az Elveszett Világ című regényét. Ebben egy Roraima-szerű hegy szerepel, amelyen egy expedíció során őskori növényeket és dinoszauruszokat találnak, melyek évmilliók óta változatlan formában élnek izoláltan a hegy tetején.
A 1643-as felfedezésének napjáról elnevezett Karácsony-szigetek Ausztrália egyik területe az Indiai-óceánban. 2600 km-re észak-nyugatra fekszik Perth városától, lakóinak száma kb. 1400 fő. A sziget földrajzi elszigeteltsége és emberi beavatkozástól szinte teljesen mentes történelme nagyon gazdag állat- és növényvilág kialakulásához vezetett. A sziget leghíresebb őshonos faja valószínűleg a karácsony-szigeteki vörös rák. Bár viszonylag kis területen élnek, több mint 120 milliós populáció található belőlük a szigeten, az itt élő 14 tarisznyarák fajta közül a legtöbb. Az évente megismétlődő vörös rák vándorlás a tengerhez a világ egyik természeti csodája. Erre minden év novemberében kerül sor, miután elkezdődik a nedves évszak, szinkronban a Hold ciklusával.
Socotra vagy Soqotra Yemen egyik külső területe, egy négy szigetből álló kis szigetcsoport az Indiai-óceánban. A legnagyobb szigetet szintén Socotranak hívják, ez a szigetcsoport területének kb. 95%-át teszi ki. A sziget rendkívül elszigetelt, 240 km-re keletre fekszik Afrika szarvától és 380 km-re délre az Arab-félszigettől. A hosszú földrajzi elszigeteltség, a kegyetlen forróság és aszály egyedülálló és látványos ökoszisztémát hozott létre. A kutatók szerint Socotra szigetén több mint 800 olyan növényfaj él, mely sehol másutt nem található meg. A Föld legföldönkívülibb helyének is nevezik a vidéket.
A Komodoi Nemzeti Park Indonézia egyik nemzeti parkja a Lesser Sunda-szigeteken. A parkban 3 nagy sziget található: Komodo, Padar és Rincah, valamint 26 kisebb. A parkot eredetileg azért hozták létre, hogy megóvják a komodói sárkányt, a világ legnagyobb gyíkját. A természetvédelmi célokat azóta kiterjesztették a teljes ökoszisztémára, mind a szárazföldire, mint a tengerire. A komodói sárkány a világ legnagyobb gyíkja, mely egyértelműen uralja a sziget élővilágát. Bár többnyire elhullott állatokkal táplálkozik, félelmetes ragadozó, madarakra és emlősökre is vadászik. Bár ritkán fordul elő, arról vált híressé, hogy az embereket is megtámadja.
A Galápagos-szigetek egy kis vulkanikus szigetcsoport a Csendes-óceán keleti részén, mely Ecuadorhoz tartozik. A szigetek viszonylat távoliak és izoláltak, 1000 km-re nyugatra fekszenek Dél-Amerika partjaitól. A Galápagos szigetcsoportot 15 nagy és 3 kisebb sziget alkotja, valamint 107 szikla és apró sziget az Egyenlítő körül. A Galápagos szigetcsoport világszerte híres páratlan szigeti ökoszisztémájáról, mely ihletője volt Charles Darwin A természetes szelekció elmélete című munkájának. Óriásteknősök, oroszlánfókák, pingvinek, tengeri iguánák és számos madárfaj figyelhető meg. A turisták belépését szigorúan szabályozzák a természetes élővilág védelme érdekében. Minden látogatónak egy, a nemzeti park által kijelölt idegenvezetőhöz kell csatlakoznia. A szigetek Ecuador legfontosabb látnivalói, évente 60.000 turistát vonzanak.
