A folyók nagyon fontos szerepet töltenek be az emberek életében már az ősidők óta. Biztosítják az ivóvizet, az élelmiszer megszerzését, a földek öntözését és az áruk szállítását egyik helyről a másikra. A folyók az élővilág szempontjából is fontosak. Alapvető szerepük van az esőerdők és a vízföldek ökológiájában. Listánkon a világ legfontosabb folyóit vesszük sorra.
A Sepik-folyó Új-Guinea leghosszabb folyója. A Victor Emanuel-hegységben ered Pápua-Új-Guinea magaslati vidékein. A folyó legnagyobb része szerpentinesen kanyarog, mint az Amazonas, majd beleömlik a Bismarck-tengerbe. Más folyókkal ellentétben a Sepiknek nincs deltája, hanem egyenesen a tengerbe folyik. Teljes hossza 1.126 km. Partján nincsenek jelentős települések. A folyó mellett élő elszigetelt törzsek a legeredetibb és legkülönlegesebb művészeti hagyományokra tettek szert. Ez a világ egyik legutolsó érintetlen területe.
A Mississipppi-folyó 3.730 km hosszú, az egyik legnagyobb folyórendszer az Egyesült Államokban és Észak-Amerikában. A folyó az Itasca-tóból ered és a New Orleans-ban található Mexikói-öbölbe torkollik. Legfontosabb mellékfolyójával, a Missouri-folyóval együtt 31 államon folyik át.
Az 1820-as évektől kezdve gőzhajókon szállították az árukat a folyón, a pamutot, a fát és az élelmiszert. Miután a vasút az 1880-as években megjelent a vidéken, a gőzhajózás háttérbe szorult, bár az 1920-as évekig még fennmaradt. Néhány gőzhajó, mint a Delta Queen megmaradt ennek a korszaknak a szimbólumaként.
A Volga Európa leghosszabb és Oroszország egyik legfontosabb folyója. Oroszország 20 nagyvárosából 11, köztük a főváros, Moszkva is a Volga vízgyűjtő medencéjében fekszik. Moszkvától észak-nyugatra, a Valdaj-hátságban ered 225 m-es magasságban és 3.645 km hosszan halad tovább a Kaszpi-tengerig. A Volga rendkívüli jelentőségű folyó a belföldi hajózás és kereskedelem szempontjából, bár nagyrésze az év három hónapjában befagy.
A 3540 km hosszú Zambezi-folyó a negyedik leghosszabb folyó Afrikában. Zambia észak-nyugati részén, egy fekete vízföldből tör fel, áthalad Angolán, végig Namíbia, Botswana, majd újra Zambia és Zimbabwe határánál, majd Mozambikban beleömlik az Indiai-óceánba. A Zambezi leglátványosabb pontja a gyönyörű Viktória-vízesés.
A folyó rengeteg állatnak biztosít élőhelyet. A vízilovak gazdag populációkban találhatók meg a folyó nyugodt partjai mentén és nagyon sok krokodil is él itt. A Zambezi többszáz különböző halfaj otthona. A bikacápa a folyó belső szakaszain él. Ez egy agresszív cápa, mely sokszor támadt már emberre.
A Mekong-folyó a 12. leghosszabb folyó a világon 4530 km-rel. A Tibeti-fennsíkon ered, átfolyik Kína Yunnan tartományán, Burmán, Laoszon, Thaiföldön, Kambodzsán és Vietnámon. A folyón nagyon nehéz hajózni az erőteljes áramlatváltozások és a vízesések közelében lévő gyors zuhatagok miatt. A Mekong medencéje egyike a leggazdagabb természeti területeknek a világon, amit csak az Amazonas múl felül. Az első kínai gát megépítése óta sok faj veszélybe került, köztük a mekongi delfin és a lamantin.
A 2510 km hosszú Gangeszt Indiában, a Himalája nyugati részén ered és a Sunderbans-deltába ömlik a Bengáli-öbölben. A hinduk már régóta szent folyóként tisztelik és imádják Gangát, a hindu istennőt. Történelmileg is fontos: sok régi tartomány és birodalmi főváros létezett a partjai mentén.
A Gangesz partján található Varanasi, mely sokak szerint a hinduizmus legszentebb városa. A hinduk szeretteik hamvát a folyóba szórják és sokan úgy hiszik, az élet nem teljes a Gangeszben való fürdőzés nélkül. Mivel a Gangesz ilyen fontos szerepet tölt be, India Nemzeti Folyójának nevezték ki.
A Duna Európa egyik legfontosabb folyója és a kontinens második leghosszabb folyója a Volga után. A Duna a Római Birodalom egyik határa volt, ma 10 európai ország határát alkotja. A Fekete-erdőben ered, Németországban és Kelet felé halad tovább mintegy 2850 km-en keresztül, átszelve 4 fővárost, mielőtt beleömlik a Fekete-tengerbe. A német Rajna-Majna-Duna csatorna 1992-es befejezése óta a folyó része a transz-európai víziútnak a Fekete-tengertől Rotterdamig, az Északi-tengerig.
A világ egyik legfontosabb folyója a Jangce, egyben Kína leghosszabb és a világ harmadik leghosszabb folyója. Kb. 6300 km hosszú és egy gleccserben ered, mely a Tibeti-fennsík keleti részén található. Áthalad a látványos Jangce torkolaton, mely természeti szépségéről híres és tovább fut a Kelet-Kínai-tengerbe. Az egyik gátja, a Három Torkolat Gát, a legnagyobb a legnagyobb vízerőmű a világon.
A folyó a világ egyik legforgalmasabb vízi útja. Használják kereskedelmi áruk, ömlesztett áruk és emberek szállítására is. A kirándulások a folyón több napig tartanak, a Három Torkolat vidéke különösen népszerű.
A Nílus a világ leghosszabb folyója, Kelet-Afrikából 6650 km-en át halad a Földközi-tengerig. A Nílus két fő mellékfolyója a Fehér- és a Kék-Nílus. A Fehér-Nílus Közép-Afrikában, a Nagy Tavak vidékén ered, míg a Kék-Nílus Etiópiából, a Tana-tóból indul útjára.
A folyó létfontosságú szerepet töltött be az egyiptomi civilizáció fejlődésében. A Nílus iszaphordalékának köszönhetően a környező földek nagyon termékenyek, mivel a folyó minden évben elárasztja őket, az egyiptomiak itt búzát és más növényeket termesztettek. A Nílus az ősi egyiptomiak vallási életében is kulcsfontosságú volt. Hápi istennek tulajdonították az évente ismétlődő áradásokat, úgy hitték ő és a fáraók szabályozzák a Nílus áradását.
Megközelítőleg 6400 km-es hosszával az Amazonas-folyó a világ második leghosszabb folyója, hajszálnyival lemaradva a Nílus mögött bár több forrás vitatja a folyók elfogadott méreteit. Ami biztos, hogy az Amazonas a legnagyobb folyó a térfogatát tekintve, hiszen a világ teljes vízhozamának egyötödét tartalmazza. Az Amazonas és mellékfolyói átszelik Perut, Bolíviát, Venezuelát, Kolumbiát, Ecuadort és Brazíliát, mielőtt beleömlenek az Atlanti-óceánba.
Az Amazonasban több mint 3000 ismert halfaj él és folyamatosan fedeznek fel eddig ismeretlen fajokat is. Az Orinoco-folyóval együtt ez a legfőbb élőhelye az amazonas delfinnek, a folyami delfinek legnagyobb fajának, mely akár 2,6 m-esre is megnőhet. Bikacápát Peruban, Iquitos-nál jegyeztek fel. Az Amazonas folyó másik veszélyes hala a piranha, mely nagy csapatokban él, bár viszonylag ritkán támad emberre.