Az ókori Egyiptom a világ egyik nagy civilizációja. Miután Kr.e. 3150 körül létrejött egy egyesített királyság, az elkövetkezendő három évszázadban Egyiptomot dinasztiák sora uralta. A hihetetlenül hosszú korszak alatt az ókori egyiptomiak a világ néhány leghíresebb emlékműveit hozták létre, melyek közül sok a mai napig megcsodálható.
Hatsepszut Kr.e. 1479 körül uralta Egyiptomot haláláig, Kr.e. 1458-ig. Halotti temploma a Nílus nyugati partján, Deir el Bahari-nál, egy szikla alatt helyezkedik el. Az Ámon tiszteletére emeltetett, oszlopsoros épületet Szenemut, Hatsepszut királyi építésze tervezte és építette azért, hogy Hatsepszut hátrahagyott tekintélyét szolgálja. A templomot egy sziklába építették, amely mögötte magasodik. A három teraszos templom a 30 méteres magasságot is eléri. A teraszokat hosszú rámpák kötik össze, amiket kertek vesznek körbe.
A Dahsúrban található tört falú piramist Sznofru fáraó építtette. A piramis misztikusságát az adja, hogy a sivatagból 55 fokos szögben emelkedik ki, majd hirtelen átvált egy jóval enyhébb emelkedésre. Egy elmélet szerint az eredeti szög meredeksége miatt a belső kamrák és járatok feletti súly túl nagy lett volna, ez pedig arra kényszerítette az építőket, hogy kisebb szöget alkalmazzanak. Egyiptomban ez az egyetlen piramis büszkélkedhet olyan csiszolt mészkövekkel, melyeknek még a külső védőrétege nagy részben érintetlen maradt.
A szakkarainekropolisznál található Dzsószer-piramis volt az első piramis, amit az ókori egyiptomiak alkottak. A piramist a Kr.e. 27. században építette Vizier Imhotep Dzsószer fáraó temetésére. Az ókori emlékmű hagyományos, lapos tetejű masztabának indult, ám Dzsószer uralma végére egy hat emeletes, 62 méter magas piramissá nőtte ki magát. Csak úgy, mint a korábbi masztaba sírokban, a Dzsószer-piramisban is a föld alatt, alagutak labirintusában vannak elrejtve a sírkamrák.
A luxori templom a Nílus keleti partján, Théba ókori városában, a mai Luxorban található. A három egyiptomi király, Ámon, Mut és Honszu tiszteletére alkotott templomot Kr.e. 1400-ban, az Újbirodalom idején építették. Az ókori templom volt a thébaiak legfontosabb ünnepének, az Opet-ünnepnek a központja. Az egykor évenként megrendezett esemény alkalmával a három isten szobrát átszállították a karnaki templomból a luxoriba a két templomot összekötő, szfinxekkel körülvett sugárúton.
A gízai fennsíkon található nagy szfinx a világ egyik legnagyobb és legrégebbi emlékműve, ám a legérdekesebb és legfőbb tényeket ezzel a szoborral kapcsolatban, hogy kiről mintázták, mikor és ki építette a mai napig vitatják. A világ legnagyobb monolit szobra jóval kisebb, mint az őt körülvevő piramisok. Az egymásnak ellentmondó bizonyítékok és nézőpontok ellenére, a modern egyiptológusok hagyományos nézeteik szerint a nagy szfinxet körülbelül Kr.e. 2500-ben építette Hafré fáraó, a második gízai piramis feltételezett építtetője.
Sznofru fáraó Vörös piramisa az első olyan próbálkozás a világon, mely során sikeresen megalkottak egy „valódi”, sima oldalú piramist. A 104 méterével ez a negyedik legmagasabb a valaha épített, egyiptomi piramisok közül. Manapság, ami a Vörös piramist igazán különlegessé teszi, az tulajdonképpen a kevés ember, ugyanis a gízai fennsíkhoz képest, itt sosincs túl nagy tömeg.
Az Egyiptomban található Királyok völgyébe körülbelül 500 évig építettek sírokat a királyok és az Újbirodalom előkelőségei számára. A völgyben 63 méretükben rendkívüli módon eltérő sír és kamra található, van közöttük akkora, mint egy apró gödör, ám az idelátogatók több mint 120 kamrás sírkomplexumokat is megcsodálhatnak. A királyi sírokat az egyiptomi mitológiából származó jelenetekkel, valamint a korszak hiedelmeivel és temetkezési rituáléival díszítették. Az összes sírt felnyitották és kifosztották, kivéve a híres Tutanhamon sírját.
Az Abu Simbel egy két hatalmas sziklatemplomból álló régészeti hely Egyiptom déli részén, a Nasszer-tó nyugati partján. Az ikertemplomokat eredetileg nagy Ramszesz uralkodása idejént faragták ki a hegyoldalból a Kr.e. 3. században. A fáraó saját magának és feleségének, Nofertarinak szánta a maradandó emlékművet. Az 1960-as években az egész komplexumot áthelyezték, annak érdekében, hogy megvédjék az Asszuáni-gát építése során a Nílus duzzadó vízéből kialakuló Nasszer-tó áradásától.
Ugyan súlyosan meg van rongálva, mégis kevés olyan lenyűgöző hely van Egyiptomban, mint Karnak. A világ legnagyobb ókori vallási helye az egyiptomi építészek több generációjának az alkotásait mutatja be. A legtöbb munkát az Újbirodalom fáraói végezték. A karnaki templomok tulajdonképpen három fő templomból, kisebb elzárt templomokból és több külső templomból állnak, melyek körülbelül 2,5 kilométerre találhatóak Luxortól északra. Karnak egyik leghíresebb épülete az Oszlopterem, ami egy 5000 m2 területű terem, 16 oszlopba rendezett 134 hatalmas oszloppal.
A leghíresebb egyiptomi emlékműveknek otthont adó gízai nekropolisz Kairó délnyugati részének közvetlen közelében fekszik. A gízai piramisok három generáción keresztül épültek. Az egyik piramis Hufu fáraóé, a másik az uralkodásban őt követő második fiáé, Hafré-é, a harmadik pedig Menkauré fáraóé. Az ókori világ hét csodája közül az egyedüli módon fennmaradt Hufu-piramis a legrégebbi. A piramis építéséhez több mint két millió kőtömböt használtak fel. A 20 évig tartó építése körülbelül Kr.e. 2560-ban fejeződött be. A lenyűgöző, 139 méteres magasságával ez Egyiptom legmagasabb piramisa, bár a közeli Hafré-piramis magasabbnak tűnik, de csak azért, mert magasabban fekvő területre építették.
