Mit tettek értünk a rómaiak? Az egyik dolog, amiről az ókori rómaiak a leghíresebbek, az építészetük. Számos új ötletet alkalmaztak, mint a boltívet, az égett téglát, a cement és a beton használatát. A tény, hogy számos római emlék még ma is áll, az abszolút bizonyíték arra, hogy az építészetük valóban lenyűgöző volt.
Egy írott forrás szerint a meridai római színház az i.e. 16-tól 15-ig épült Agrippa, Augustus császár generálisa és barátja megrendelésére. Az ókori színház 6000 nézőt tudott befogadni. A később századokban a színház számos átalakításon ment keresztül, új építészeti és díszítő elemeket kapott. Szerkezetét a ma látható formában az 1960-1970-es években építették újjá.
A márványból készült Caracalla diadalívét, mely Volubilis központjában áll, 211-ben emeltette Caracalla császár és édesanyja, Julia Domna. A diadalív tetején egy bronz szekér látható, az oszlopai korinthoszi stílusban készültek.
Caracalla diadalíve 216-ban Caracalla császár és szülei, Julia Domna és Severe Septime megrendelésére készült. A diadalívet az Orleans-i herceg 1839-ben lebontatta, hogy elszállíttassa Párizsba, de amikor a herceg 3 évvel később meghalt, parancsát elvetették. A diadalívet 1922-ben állították helyre.
Spanyolország észak-nyugati részén fekszik Lugo, Európa egyetlen városa, melyet teljes egészében római falak vesznek körbe. A falak elérik a 10-15 m-es magasságot, összesen 71 tornyuk van. A városfalaknak 10 kapuja van, tetejükön megszakítás nélkül körbe lehet sétálni.
Les Ferreres vízvezeték (másnéven Pont del Diable, vagyis az Ördög hídja) azért épült, hogy vizet szállítson a 15 km-re lévő Francoliból, Tarragona városától délre. Valószínűleg Augustus, a Római Birodalom első császárának idejéből származik. A vízvezeték maximális magassága 27 m, hosszúsága 249 m. 25 felső és 11 alsó boltív alkotja.
Caracalla fürdői római közfürdők (thermae) voltak Rómában, melyek 212-216 között épültek, Caracalla császár uralkodásának idején. Az épületkomplexeum inkább egy wellness központhoz hasonlítható, mintsem csupán egymás mellett álló fürdőkhöz. 1600 fürdözőt tudott egyszerre fogadni, emellett közkönyvtára és birkozóiskolája is volt. A fürdő egészen a 6. századig használatban volt, amikor a komplexum vízvezeték rendszerét a keleti gót törzsek lerombolták a gót háborúk alatt.
A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásának idején, akiről elnevezték. Az ősi vízvezetékek és csatornák több mint 250 km hosszú rendszerének – az ókor leghosszabb vízvezeték rendszerének – csupán egyik végpontja volt ez. A Valens vízvezetéket több oszmán szultán is helyreállította és még a középkori Konstantinápolynak is a legfontosabb vízvezeték rendszere volt.
Az ammani római színház Marcus Aurelius uralkodása alatt épült a 2. században. A hegyoldalba vájták és északi tájolással építették, hogy a nap ne zavarja a nézőket. A színház három szintes volt, az uralkodók ültek legközelebb a porondhoz, a hadsereg tagjai a középső, a köznép pedig a legfelső szinten foglalt helyet. A színház meredekségének köszönhetően a legfelső szektor bár távol esett a porondtól, mégis kitűnően lehetett hallani a színészeket.
Lucius Septimius Severus római császár Leptis Magnaban született és 193-tól haláláig, 211-ig uralkodott. Leptis polgárai valószínűleg rögtön a császárrá választás után elkezdték építeni az emlékművet. A diadalív középső jelenete azt ábrázolja, amint a császár kezet ráz fiaival, Caracallaval és Getaval. Caracallat egy magas, fiatal férfiként ábrázolták, ez nyújt támpontot a diadalív befejezésének időpontjához, amit a 200-as évek elejére tesznek.
Titus diadalíve Rómában 82-ben épült Domitianus császár parancsára, röviddel testvére, Titus halála után, Titus-nak a 70-ben Jeruzsálem felett aratott győzelme emlékére. Titus diadalíve volt a modellje számos későbbi diadalívnek, melyet a 16. századtól kezdve emeltek, többek közt az Arc de Triomphe-nak is.
I.e. 25-ben Side a római provincia, Galatia része lett, virágzó olívaolaj és rabszolga kereskedelemmel. Side római kori romjai között, melyek viszonylag jó állapotban maradtak fenn, egy templomot, városkaput és egy ősi színházat is láthatunk, melyben 15-20.000 ember fért el.
Timgád római tartományi város volt Észak-Afrikában, melyet Traianus császár alapított 100 körül. A város nyugati végén emelkedik a 12 m magas diadalív, melyet Traianus diadalívének neveztek el. 1900-ban részben helyreállították. Építéséhez túlnyomórészt homokkövet használtak.
Dougga sokak szerint a legjobban megőrzött római kisváros Észak-Afrikában. Az egyik leghíresebb római emlékmű a pun-líbaiai mauzóleum területén a színház és a kapitólium. A kapitólium egy római templom az i.e. 2. századból, melyet a három legfőbb isten: Jupiter, Juno és Minerva tiszteletére építettek.
Sabratha városát i.e. 500 körül alapították, mint főníciai kereskedelmi és posta csomópontot, ahol római fennhatóság alatt ellenőrizték az afrikai hátországból származó termékeket, melyek itt hagyták el a partokat. Sabratha színháza a 2. században épült. Az eredeti római struktúra nagyrészt érintetlen maradt, mikor római régészek rekonstruálták az épületet az 1930-as években. A színháznak 25 bejárata volt és kb. 5000 néző fért el benne.
Cestius piramisa Rómában az i.e. 18-12. század között épülhetett Gaius Cestius Epulo sírhelyeként. A betontéglákból álló építményt carrarai márvánnyal borították. Feltételezhető, hogy a többinél jóval meredekebb núbiai piramisok mintájára épült, melyeket Róma i.e. 23-ban támadott meg.
A római napistennek, Héliosznak szentelték a Garni templomot, melyet az örmény király, I. Trdates építtetett az 1. században. Az építkezést nagyrészt Néró császár adományából fedezték, melyet a parthus birodalom elleni támogatásért adott. Más görög-római templomokkal ellentétben ezt bazaltból építették. 1679-ben egy földrengés szinte földig rombolta az ókori római templomot és az 1970-es években történt újjáépítéséig romokban hevert.
Augustus temploma a pulai római fórum egyetlen megmaradt épülete. Az első római császárnak, Augustusnak szentelték a templomot, melyet valószínűleg még a császár életében építettek, valamikor i.e. 2 és i.sz. 14 között. A bizánci uralom idején a templomot átalakították, majd később magtárnak használták. A II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, amikor bombatalálat érte. Azóta a műemléket nagyrészt helyreállították.
A Leptis Magna római amfiteátrum 56-ban épült és kb. 1 km-re keletre fekszik a városközponttól. 16.000 néző befogadására volt képe. A legtöbb római amfiteátrummal ellentétben ez a földfelszín alatt épült.
Jerash egy ősi város, mely római provincia volt Arábiában. A rómaiak biztonságot és békét szavatoltak ezen a területen, ami lehetővé tette, hogy a helyiek egyre nagyobb jólétben éljenek. Hadrianus császár 129-130-ban látogatott el Jerash városába. Hadrianus diadalívét erre az alkalomra építették. A győzelmi diadalívet a város déli főkapujának szánták, de a terjeszkedési terveket már nem valósították meg.
A római fürdők az angliai Bath városának kötelező látnivalói. A templom 60-70-ben épült és a fürdőkomplexum, melyeket Anglia egyetlen meleg vizű, ásványi forrása táplál, fokozatosan épült ki a következő 300 évben. A római fürdőkön átmenő víz nem alkalmas a fürdésre, részben azért, mert a még működő, eredeti ólom vezetékeken halad át, másrészt, mert a fertőzésveszély is fennáll. 1979-ben egy lány úszott a felújított fürdőben és lenyelt valamennyit a vízből, öt nap múlva meghalt amőbás agyvelőgyulladásban.
A Colosseum mellett áll Nagy Konstantin diadalíve, melyet 315-ben emeltetett a császár a Maxentius császár feletti győzelmének emlékére. Ez a csata volt az első lépés a kereszténységre való áttérés felé. A krónikák szerint Konstantinnak látomása volt, melyben az Isten győzelmet ígért a császár seregének, ha katonái pajzsukon keresztet viselnek.
A Porta Nigra egy nagy római városkapu Trierben, melyet szürke homokkőből építettek 186-200 között. Egy négy városkapuból álló rendszer része volt, egy azok közül, melyek a négyszögletű római város oldalain álltak. A Porta Nigra nevet a középkorban, a kő sötét színe miatt adták neki. Eredeti római nevét nem ismerjük.
Sbeitla (vagy Sufetula) egy viszonylag jó állapotban megőrzött római város Tunézia közép-nyugati részén. A városban található egy szinte tökéletesen négyszög alakú, kikövezett és falakkal körülvett fórum. Egyik oldalán egy átjáró van, vele szemben pedig három római templom áll. Ahelyett, hogy egyetlen templomot építettek volna a három római főisten, Juno, Jupiter és Minerva tiszteletére, Sbeitla lakói mindegyiküknek külön építettek egyet-egyet.
Galérius Rotundája ma az Agios Georgios görög ortodox templom, ismertebb nevén a Rotunda templom (vagy egyszerűen A Rotunda). A hengeres szerkezet 306-ban épült a Galerius tetrarchia idején. Mauzóleumnak vagy még valószínűbb, hogy templomnak építették. A Rotunda átmérője 24,5 m. Falai több mint 6 m vastagok, érthető, hogy miért nem döntötték romba a thessaloniki földrengések. A lapos téglakupola, mely a hengeres épületet koronázza, 30 m magas.
Az Alcántara-híd Spanyolországban a Tagus-folyót szeli át. Mesterműve a római hídépítészetnek. A hidat 104-106 között építették Traianus császár megrendelésére, akinek tiszteletére a híd közepén egy diadalívet, a híd végén pedig egy kis templomot emeltek. Az Alcántara-híd több kárt szenvedett el a háborúk, mint a természeti csapások miatt. A mórok rombolták le az egyik boltívét, a másikat a spanyolok, hogy megállítsák a portugálokat.
Orange római színháza egy jó állapotban felmaradt színház, mely az 1. században épült színházi előadások számára. A Római Birodalom hanyatlásával a színházat hivatalos rendelettel zárták be 391-ben, mivel az egyház szemében civilizálatlan létesítménynek számított. Az ókori színházat a 19. században állították helyre, napjainkban a Chorégies d’Orange, a híres nyári operafesztivál helyszíne.
Septimius Severus fehér márvány diadalíve a római Fórum észak-keleti végén 203-ban épült a császárnak és két fiának a parthusok felett aratott győzelme emlékére. Severus halála után fiai, Caracalla és Geta kezdetben közösen uralkodtak, míg Caracalla meggyilkoltatta Getat 212-ben. Geta emlékét lerombolták és azokat a feliratokat, melyek az ő nevét említették, eltávolították a diadalívről.
A Tiberis-folyó torkolatánál álló Ostia volt Róma tengeri kikötője, de mivel eliszaposodosott, ma már a tengertől kb. 3 km-re fekszik. Ostia híres ősi lakóházairól (insula), melyek nagyon jó állapotban maradtak fenn. Ezekben az épületekben keskeny folyosók és lépcsőházak vannak, melyek kis szobákhoz vezetnek. Maradtak fenn módosabb házak is, mint a Cupido Háza és a Psyche, melyeken gazdag márványdíszítések láthatók.
Epheszosz Artemisz templomáról volt híres, mely egyike az ókori világ hét csodájának és melyet a konstantinápolyi érsek parancsára csőcselék rombolt le 401-ben. Néhány épület azonban még ma is látható, köztük a Nagyszíház. Ez a hatalmas színház 25.000 néző befogadására volt képes, általában drámai előadásokat játszottak itt, de később, a római idők alatt gladiátor játékok helyszíne volt.
Észak-nyugat Spanyolországban áll Hercules Tornya, egy ókori római világítótorony, melyet az alexandriai pharos világítótorony mintájára építettek. A torony a 2. század óta folyamatosan használatban van és feltehetően a legrégebbi ma is létező világítótorony a világon. Eredetileg egy emelkedő rámpa vette körbe, hogy a fát szállító ökrös szekerek fel tudjanak hajtani a toronyhoz, hogy az éjjelente világítani tudjon. 1788-ban az eredetileg 34 m magas és háromemeletes tornyot neoklasszikus stílusban újjáépítették, hozzátoldottak egy 21 m-es negyedik emeletet.
A szinte egyedülálló ovális Fórumot Jerash-ban egy finom oszlopsor veszi körbe, valamint egy hosszú, oszlopos utca és két színház (a Nagy Déli Színház és a kisebb Északi Színház), két fürdő, több kisebb templom és egy szinte teljesen körbefutó városfal. Ezeknek a műemlékeknek a többségét a város gazdag polgárainak adományaiból építették.
Hadrianus Falát a rómaiak Britannia tartomány védelmére építették a skót törzsekkel szemben. 117 km hosszan húzódik át Észak-Anglián, az Ír-tengertől az Északi-tengerig. Az építkezés 122-ben kezdődött Hadrianus parancsára és hat éven át tartott. A falat kb. 9000 katona, köztük gyalogság és lovagság védte. Ma a híres falnak már csak maradványai láthatók.
Az aspendos-i színház 155-ben épült Marcus Aurelius császár uralkodása alatt és 15-20.000 néző befogadására volt képes. Mivel színpadát később, a szeldzsuk időkben karavánszerájnak (útszéli fogadónak) használták, folyamatosan javították és karbantartották. Az Aspendos-i színház napjainkig képes volt anélkül fennmaradni, hogy bármilyen eredeti jellemzőjét elvesztette volna.
A Curia Julia a harmadik szenátusi épület az ókori Rómában. Építése i.e. 44-ben indult meg, mikor Julius Caesar áthelyezte a Faustus Cornelius Sulla által helyreállított Curia Corneliat, mely a korábbi Curia Hostiliat váltotta fel. Az építkezés azonban félbeszakadt Caesar meggyilkolása miatt és végül az ő utódja, Augustus idején fejeződött be i.e. 29-ben. A római épületet számtalanszor átépítették azóta. 284-305-ig a Curiat Diocletianus császár építette újjá. Ennek az épületének a maradványai láthatók ma.
Maison Carrée Nimes-ben található és i.e. 16-ban Marcus Vipanius Agrippa római tábornok építtette két, fiatalon elhunyt fia emlékére. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt római templom a világon. A Maison Carrée azért tudott ennyire szépen megőrződni, mert a 4. században keresztény templommá alakították át, így megmentve a pusztulástól. Volt városháza, raktár, végül múzeum lett.
Bosra városát a rómaiak 106-ban foglalták el és az arab tartomány székhelyévé tették. Bosra színháza a 2. században épült 15.000 néző számára. Mivel Ayyubids később egy erődött építtetett a színház közé, ez az egyik legjobb állapotban megőrzött római kori színház a világon.
Villa Romana del Casale a 4. század első negyedében épült. A villa a leggazdagabb, legnagyobb és legösszetettebb gyűjteménye a római mozaikoknak. A leghíresebb mozaik a “bikinis lányok”, mely sportoló nőket ábrázol, akik súlyt emelnek, diszkoszt vetnek, futnak és labdajátékot játszanak.
Hadrianus Mauzóleuma, ismertebb nevén a Castel Sant’Angelo, egy tornyos, kör alakú épület Rómában, melyet Hadrianus császár megbízásából építettek mauzóleumként saját és családja számára. Hadriánus hamvait egy évvel 138-ban bekövetkezett halála után helyezték el itt feleségének, Sabinanak és első örökbefogadott fiának hamvaival együtt. A következő császárok maradványait szintén itt temették el, az utolsó feljegyzések Caracalla temetéséről szólnak 217-ből. A műemlék később erőd és vár lett, ma múzeumként működik.
Epheszosz városa egykor Artemisz templomáról volt híres, mely az ókori világ hét csodájának egyike és melyet a konstantinápolyi érsek megbízásából csőcselék rombolt le 401-ben. Néhány épület azonban még ma is látható, mint a Nagyszínház és Celsus Könyvtára. A könyvtár 125 körül épült 12.000 tekercs tárolására és Celsus, Ázsia kormányzója hatalmas sírhelyeként. Homlokzatát az 1970-es években óvatosan restaurálták, elemei még ma is eredeti szépségükben láthatók.
A Római Aréna Arles városának egyik legnépszerűbb látnivalója. Az i.e. 1. század táján épült és 20.000 néző számára biztosított ülőhelyet három szinten. 1830-tól napjainkig az arénában bikaviadalokat tartottak, amit a rómaiak biztosan maguk is jóváhagytak volna, hiszen csak kevésbé véres, mint a szekérversenyek és a kézzel vívott csaták, amiket itt tartottak.
Az 1. század végén épült a 24.000 ülőhelyes Aréna Nimes-ben, mely Gallia egyik legnagyobb római amfiteátruma volt. A középkorban egy erődített palotát építettek az amfiteátrumon belül. Később egy kis település fejlődött ki falain belül 700 lakóval és két kápolnával. 1863-ban az arénát átalakították, hogy bikaviadalokat tarthassanak benne, ma évente kétszer rendezik meg, valamint más rendezvényeket is tartanak itt.
Palmyra a római Szíria tartomány évszázadokon át fontos és gazdag városa volt a Perzsiához vezető karavánutak mentén. Ma is sok látnivaló van itt, mint a hatalmas Bel temploma, a monumentális diadalív és a valaha 1500 korinthoszi oszlopból álló oszlopsor.
Valószínűleg 50 körül épülhetett a segoviai akvadukt, mely az egyik legjobb állapotban fennamradt római műemlék az Ibériai-félszigeten. Az ősi vízvezeték 16 km-ről szállítja a vizet a Frío-folyótól Segoviaba és 24.000 masszív gránit téglából épült, malter használata nélkül. Föld feletti része 728 ma hosszú és 165 boltívből áll, melyek több mint 9 m magasak. Ez Segovia legfontosabb jelképe, mely még a 20. században is biztosított a város vízellátását.
Az amfiteátrum Pulaban a hatodik legnagyobb fennmaradt római aréna és az egyik legjobb állapotban megőrzött ókori római műemlék Horvátországban. A pulai aréna az 1. század táján épült és 26.000 néző fért el benne. A 15. században sok követ elhordtak más házak építéséhez, de szerencsére ennek a gyakorlatnak véget vetettek még mielőtt az épület teljesen romba dőlt volna. Ma számos fesztivált és előadást tartanak itt a nyári hónapokban.
A veronai aréna a világ harmadik legnagyobb amfiteátruma, ami fennmaradt a római időkből. Külső gyűrűje fehér és rózsaszín mészkőből épült, ezt az 1117-es földrengés szinte teljesen lerombolta, de belső részei még mindig hihetetlenül jó állapotban vannak. A veronai aréna 30-ban épült 30.000 néző számára. A római amfiteátrum évszázadokon át különböző játékok színhelye volt: a rómaiak gladiátor játékokat rendeztek itt, a középkorban versenyeket, a 18. századtól kezdve napjainkig pedig látványos opera előadásokat tartanak itt.
Diocletianus Palotája a dalmát partokon, egy kis félsziget déli részén fekvő öbölben található és a római császár, Diocletianus építette, hogy uralkodása után ide vonuljon vissza. Betegségtől legyengülve Diocletianus 1305 május 1-jén mondott le hatalmáról, ő volt az első római császár, aki önként adta át helyét. Ezután haláláig ebben a palotában élt, ahol zöldséges kertjét művelgette. Palotája a modernkori Split egyik legfontosabb pontja lett. Mint a világ legteljesebb állapotban fennmaradt római palotája, kivételes helyet foglal el a Földközi-tenger térségének történelmi örökségei között.
Az El Djem-ben található római amfiteátrum a harmadik legnagyobb aréna a világon a római Colosseum és a romos capuai színház után. El Djem amfiteátruma a 3. század elején épült és 35.000 nézőt tudott befogadni. Az épület a 17. századig jó állapotban volt, aztán a közeli El Djem falu lakói elkezdték elhordani a köveit házaik építéséhez és a Kairouanban lévő Nagy Mecsethez. A Gladiátor című, Oscar-díjas film egyes jeleneteiben is feltűnik az amfiteátrum.
A Pont du Gard (szó szerint Gard hídja) és akvadukt Dél-Franciaországban, melyet a Római Birodalom idején építettek. Eredetileg egy 50 km hosszú csatorna része volt, mely friss vízzel látta el Nimes római városát. A vízvezetéket malter használata nélkül építették. Köveit – némelyik 6 tonna súlyú – olyan pontossággal faragták, hogy tökéletesen illeszkedjenek egymáshoz, ezzel feleslegessé téve a maltert. A középkortól a 18. századig az akvaduktot hídnak használták, hogy megkönnyítsék az átkelést a folyón.
79. augusztus 24-én a Vezúv kitört és földdel, hamuval borította el a közeli Pompeii városát, melyek úgy konzerválták a települést, amilyen az a végzetes napon volt. Az edényektől és asztaloktól kezdve a festményeken és embereken át minden mintha megfagyott volna. Az ásatás rendkívül részletes bepillantást nyújt az emberek életébe, akik 2000 évvel ezelőtt itt éltek.
Egyike a legjobb állapotban megőrzött római épületeknek a 126-ban épült Pantheon, melyet az összes római istenség számára építettek. A templom a 7. század óta római katolikus templomként működik. A Pantheonban egy nagy, kör alakú oszlopcsarnok áll, három, gránitból készült, korinthoszi oszlopsorral. Az oszlopcsarnok egy rotundába nyílik, melyet egy középen nyitott kupola, az oculus tetőz. Építése után közel kétezer évvel a Pantheton kupolája még mindig a legnagyobb vasalatlan betonkupola a világon.
Baalbek, másnéven Heliopolisz egy látványos régészeti terület Libanon észak-keleti részén. Az i.e. 1. századtól kezdve két évszázadon át a rómaiak három templomot építettek itt Jupiter, Bacchus és Vénusz számára. Jupiter templomát szánták a Római Birodalom legnagyobb templomának, 54 masszív gránit oszlopának mindegyike 21 m magas. Ezekből a gigantikus oszlopokból napjainkban mindössze 6 áll, de így is lenyűgöző látványt nyújtanak. A legjobb állapotban Bacchus temploma maradt fenn, melyet 150-ben építettek.
A római Colosseum a legnagyobb és leghíresebb épülete a római kornak. Az amfiteátrum építését a Flavius dinasztiába tartozó Vespasianus császár rendelte el 72-ben és fia, Titus fejezte be 80-ban. A Colosseum 100 napon át tartó nyitóünnepsége alatt 2000 gladiátort és 5000 állatot öltek meg falai között. A Colosseum 50.000 néző befogadására volt képes, aki nem kevesebb, mint 80 bejáraton át juthattak be az építménybe.
Lenyűgöző látvány, ilyen gyönyörű fennmaradt épületeket látni!
Ezt jó lenne, ha javítanátok: „Egy írott forrás szerint a meridai római színház az i.e. 16. században épült Agrippa, Augustus császár generálisa és barátja megrendelésére.”
A meridai római színházat nem i.e. 16. században építették, hanem i.e. 16-ban. Nem mindegy.
Kedves Kálmán!
Hálás köszönet a figyelmeztetésért!
Javítottam, további kellemes böngészést az oldalon!
Nagyon hasznos ez az oldal mind az iskolásoknak mind az utazó felnőtteknek
Közben Palmürát a magát tévesen és hamisan iszlám államnak nevező tömeggyilkos terrorszervezet apró törmelékké rombolta, további több tucat ókori (bár nem római, hanem korábbi, ettől még izgalmasabb, érdekesebb és szebb) csodálatos mezopotámiai romhellyel együtt, pl Niniveh, Mári és Nippur…