Az úgy nevezett „slot canyon” vagy „sikátorkanyon” egy színes természeti jelenség. A széles és mély Grand Canyonnal ellentétben, a szintén mély sikátorkanyonok keskenyek. Néhány olyannyira szűk, hogy a látogatóknak szó szerint át kell préselniük magukat az átjárókon, miközben egyre közelebb kerülhetnek a lenyűgöző, színes sziklaképződményekhez. A legtöbb ilyen típusú kanyont vízerózió hozta létre hosszú évek alatt. Sok kanyon csak a gyakorlott, profi túrázók számára ajánlott, ám vannak olyanok is, melyek könnyű útvonalakat is kínálnak, ahol még a leggyengébbek is bátran túrázhatnak.
A négy vízesés teszi igazán látványossá az oregoni Portland keleti részén található Oneonta szurdokot. Az 1,9 kilométer hosszú, oda-vissza utat elég könnyűnek tartják, ám vannak olyan részek a túra során, amikor hideg patakokon kell átgázolni, melyek néhány helyen akár mellmagasságig is érhetnek. A látogatók nem kevesebb, mint 25 millió éves bazaltszikla képződményekből felépülő szurdokfalakat és a térség különleges növényzetét is megcsodálhatják az út során. A már korábban itt járt turisták szerint jobb, ha a túrát hétköznapokra tervezzük, ugyanis hétvégenként rendkívül zsúfolt a szurdok. A túrára kutyákat is vihetünk magunkkal, de csak és kizárólag pórázon tartva.
Az egyiptomi Sínai-félsziget egyik leglenyűgözőbb látnivalója, a Színes kanyon egy valóságos geológiai csodavilág az akár 20 emeletes magasságot is elérő falaival. Az idelátogatókat lenyűgözik a homokkőből, mészkőből, bazaltból és gránitból kialakult sziklaképződmények. A kanyon a színes sziklaformációiról kapta a nevét. A kanyonon keresztülvezető, kicsivel több mint fél kilométeres túra legtöbb részét könnyűnek tartják, bár van néhány olyan pont, ahol a túrázóknak szűk helyeken kell lecsúszniuk, vagy épp sziklatömbökön kell átmászniuk. A séta végén van néhány emelkedő is.
A franciaországi Annecy városától körülbelül 10 kilométerre található Gorges du Fier az egyik legkönnyebben keresztülsétálható sikátorkanyon, mivel a látogatók egy korlátokkal körülvett járdán mehetnek keresztül a kanyonon, amely körülbelül 30 méterrel az alatta száguldó folyó felett vezet végig. A séta során, a túrázók olyan magyarázó táblákat is találnak, melyekből megtudhatják, hogyan is alakult ki a kanyon és milyen magas volt a vízszint a múltban. A korábban már itt járt túrázók véleménye szerint, a tériszonyosoknak nem igazán ajánlott a túra, illetve arra is felhívták a figyelmet, hogy az idelátogatók mindenképp legyenek óvatosak és figyeljenek oda a vizes járófelületre. A kanyon néhány helyen olyan keskeny, hogy a látogatók mindkét oldalát meg tudják érintetni.
A klausztrofóbiás utazók valószínűleg jó messzire elkerülnék a szurdokot, elvégre okkal ezt a nevet kapta. Az átjárók ugyanis néhány helyen annyira keskenyek, hogy a túrázóknak oldalazva kell magukat átpréselni, ettől pedig vannak, akik bepánikolnak, ezen kívül pedig a kanyon alja is elég sötét tud lenni. A kanyon a bejáratnál még széles, ám néhány száz méter után olyan szűk kezd lenni, hogy még egy átlagos méretű felnőtt is nehézkesen tud csak lépkedni. Ez a kanyon túra 5 kilométer oda-vissza. A Spooky Gulch Utahban, Escalante déli részén helyezkedik el. Azok, akik nem szeretnének ugyanazon az útvonalon visszatérni, a kanyon falain is mászhatnak, vagy akár a Peek-a-boo Gulch, vagyis a Kukucs-szurdokon, egy másik lenyűgöző slot canyonon át folytathatják utukat.
A nyugat-ausztráliai Karijini Nemzeti Parkban található Weano Gorge egy egyszerű túrának indul a mesebeli tájakon át, majd, ahogy meredek sziklák közt halad végig, úgy válik egyre keskenyebbé. A túra egy igazi kihívás azon bátor jelentkezőknek, akik el szeretnének jutni egészen a Handrail Pool-ig, ugyanis a kanyon ezen részén már fel-le kell mászniuk a falakon. De azok számára, akik teljesítik a túrát, hihetetlen, színes sziklaképződmények és a végén egy jéghideg medence a jutalma. A Weano Gorge-t tartják a park legkönnyebben megközelíthető és legszínesebb szurdokának.
Az Utah déli részén található Buckskin Gulch kanyon a világ egyik leghosszabb és legmélyebb sikátorkanyonja, ennek köszönhetően pedig rendkívül sok látogatót vonz. A kanyonon keresztül vezető, 34 kilométeres túra azonban nem épp a félénk vagy tapasztalatlan túrázók számára ajánlott. A Buckskin Gulch csak nagyon ritkán éri el a három méteres szélességet, falai azonban akár 150 méter magasságig is feltörhetnek. Ugyan a túra egy nap alatt is elvégezhető, akik már jártak itt mégis azt tanácsolják, hogy inkább tartson két napig, továbbá szerintük semmiképp se nyáron látogassunk el a kanyonhoz, mivel ebben az időszakban veszélyes lehet az áradások miatt. Bármely időszakba is tervezzük a túrát, mindenképp úgy kell készülnünk, hogy patakokon kell átgázolnunk, vagy úsznunk. A különleges sziklaformációk ennyi fáradtságot abszolút megérnek.
Az Echidna Chasm egy közepesen nehéz, két kilométeres túra Nyugat-Ausztrália egyik lenyűgöző, keskeny kanyonján keresztül, mely nem kevesebb mint 200 méter mély. Az Echidna Chasm-t tartják a Pumululu Nemzeti Park egyik fő látnivalójának. A túra során néhány sziklával azért meg kell küzdeniük a látogatóknak, a végén pedig elég nagy kihívást jelent a felmászás. A slot canyon falai lenyűgöző színekben pompáznak, s attól függően, hogy milyen szögből kapja a napsütést, úgy változtatja csodás színeit. A kanyon a Bungle Bungle-hegységben helyezkedik el, ami sokak szerint Ausztrália egyik legjobb túrázási úti célja.
Az utahi Zion Nemzeti Parkban található Subway Canyon látványos, színes sziklaképződményeket kínál azok számára, akik elég tapasztalt túrázóknak számítanak ahhoz, hogy megbirkózzanak a kihívást jelentő tereppel. A túra során, a bátor résztvevők a magas sziklákról kötélen ereszkednek le, hűvös vizekben úsznak és hosszú távokon át kell gyalogolniuk. A túrázóknak ajánlatos búvárruhát viselniük a hét-kilenc órás túra alatt. Nincsenek kijelölt útvonalak, de a kanyon egész területén működik a GPS. A „Subway” tulajdonképpen a kanyon csak egy nagyon rövid szakasza, ahol a falak rendkívül közel vannak egymáshoz, a folyóvíz pedig egy nagyobb, csőszerű ovális vájt ki. A túrázáshoz engedély szükséges, naponta csupán 50 túrázót tudnak fogadni. A kanyon büszkélkedhet Zion néhány legszebb tájával.
A Jordánia déli részén található Siq slot canyonon keresztülsétálni épp olyan, mintha visszatérnénk a múltba, mivel ez volt a Petra nevű ókori város bejárata. Az 1,2 kilométeres túra végénél fekszik Petra leghíresebb romja, az Al Khazneh, vagyis a Kincsesház. A legtöbb ilyen kanyonnal ellentétben, melyeket a száguldó víz alakított ki, al-Siq a tektonikus erőknek köszönhetően formálódott, bár később a víz mosta egyenletesre az oldalait. Az al-Siq néhány ponton a három méteres szélességet sem éri el, falai pedig 90-180 méter magasak is lehetnek.
Az Arizona északi részén található Antilop-kanyon valójában két sikátorkanyon: a felső, ami „hasadék” néven vált ismertté, és az alsó, vagyis a „dugóhúzó.” Mindkét kanyon a navahó nemzet tulajdonában álló területen helyezkedik el és csak a törzs által jóváhagyott túraszervező cégek által juthatnak el az idelátogatók a kanyonokhoz. A narancsos-piros homokkőképződményeket egyszóval úgy jellemezhetnénk, hogy „elképesztőek”, nem csoda, hogy a fotósok számára igazi paradicsomnak számít az Antilop-kanyon. A felső kanyon azért népszerű, mert nem kell sehova sem felmászni, az egész útvonal talajszinten vezet végig. Az alsó kanyonban korábban a falakon is fel kellett mászni, ám ma már lépcsők teszik kényelmesebbé. Ugyan a kanyonok rendkívül szépek, mégis néha veszélyesek is lehetnek. 1997-ben egy áradás söpört végig az alsó kanyonon és 11 turista halálát okozta.
