Amikor a római kori szórakozásra gondolunk, az állatok és a rabszolgák közötti vad harcok (mint a Gladiátorban) és a szekérversenyek jutnak elsőként eszünkbe. A szekérversenyeket általában a cirkuszban tartották, az amfiteátrumok főként a gladiátorjátékok helyszínei voltak. A bűnözők, rabok, rabszolgák és állatok közötti harcok jól szemléltetik a rómaiak jellemét és életét, akik úgy vélték, ezek a küzdelmek kitűnő edzések a harcosok számára. Időnként szabad polgárok is csatlakozhattak a küzdelmekhez, hogy élvezzék a 15 perces hírnevet.
Az első római amfiteátrum az i.e. 1. században épült fából, tulajdonképpen két, egymás felé fordított ovális színházból állt (az amfiteátrum szó maga is azt jelenti, kettős színház). A Római Birodalom minden szegletében szétszórva több mint 230 amfiteátrumot találtak, a hatalmas római Colosseumtól kezdve az angliai Chesterben található romokig.
Uthina (vagy Oudna) egy római tartomány volt Tunéziában. A Karthágó felé vezető, az ország déli részeiről északra menő főút mentén feküdt. A város feltehetően az arab hódítás során pusztult el a 7. században. Feltárt romjait kevesen látogatják. A régészeti park területén egy római amfiteátrum található, mely kb. 16.000 néző befogadására volt alkalmas. Az amfiteátrum alsó szintjét egy hegybe vájták, boltívei viszont a felszín fölé magasodtak. Az ülőhelyek már nem eredetiek, hanem rekonstrukciók.
A 20.000 fős befogadóképességű pozzuoli amfiteátrum egyike a legnagyobb római amfiteátrumoknak Olaszországban. Építése Vespasianus császár uralkodása alatt kezdődött, akinek nevéhez a Colosseum építése is köthető Rómában. A Colosseummal ellentétben nem sok maradt meg a felső szektorából, de a föld alatti részei nagyon jó állapotban megőrződtek, köztük azok az aréna szintjére felhúzható ketrecek is, melyekben az állatokat tartották. A kései ókorban az arénát lerombolták és részben a hamu temette maga alá a Solfatarain vulkán kitörése után.
A mai Líbia területén fekvő Leptis Magna városát a főníciaiak alapították az i.e. 10. században és Karthágó bukása után, 146-ban a Római Birodalom része lett. A római uralom alatt a város felvirágzott és kereskedelmi központ lett. Leptig Magna 523-ban vált elhagyottá, miután egy berber törzs kifosztotta, területét a sivatag pedig gyorsan visszahódította magának. Mivel évszázadokon át sivatagi homok borította, ez az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt római rom a földközi-tenger térségében. Leptis Magna amfitetáruma 56-ban épült kb. 1 km-re keletre a városközponttól. 16.000 néző fért el benne. A legtöbb római amfiteátrummal ellentétben a talajszint alá épült.
A római aréna egyike a legnépszerűbb látnivalóknak Arles városában, Franciaország déli részén. Az i.e. 1 század táján épült, három szintjén 20.000 néző fért el. 1830-tól napjainkig az arénában bikaviadalokat rendeznek, mely valószínűleg a rómaiaknak is tetszene, hiszen csak kevésbé brutális, mint a szekérversenyek vagy és a vérre menő ökölharcok, amiket ők kedveltek.
A 24.000 férőhelyes nimes-i aréna az 1. században épült és az egyik legnagyobb amfiteátrum volt Galliában (mai Franciaország). A középkorban falain belül erődített palotát építettek. Később egy kisebb közösség szerveződött itt 700 lakóval és két kápolnával. 1863-ban az arénát bikaviadalok számára átalakították és ma is évente megrendezik ezeket egyéb nagyszabású eseményekkel együtt.
79. augusztus 24-én a Vezúv kitört, hamuval és földdel borította be a közeli Pompeii városát, majd abban az állapotában őrizte meg, amilyen az a végzetes napon volt. Pompeii egyike a legjobb állapotban megmaradt romoknak, 2 színház és egy amfiteátrum is található területén. Az i.e. 70-ben épült római amfiteátrum a legrégebbi fennmaradt amfiteátrum a világon. Spectaculanak nevezték, mivel az amfiteátrum kifejezés ekkoriban még nem volt használatban. Kb. 20.000 nézőt tudott befogadni, ami nagyjából megfelelt Pompeii népességének. 59-ben lázadás tört ki Pompeii és egy rivális város között, melynek következményeként a szenátus 10 évre betiltotta a játékokat.
A pulai amfiteátrum a hatodik legnagyobb fennmaradt római aréna és az egyik legjobb állapotban megőrződött ókori műemlék Horvátországban. A pulai aréna az 1. század környékén épült és 26.000 néző fért el benne. A 15. században rengeteg követ elloptak a amfiteátrum falaiból a város házainak építéséhez, de szerencsére ezzel a gyakorlattal még azelőtt felhagytak, hogy az épület szerkezetében kárt tettek volna. Ma számos fesztivált és előadást tartanak itt a nyári hónapokban.
Olaszországban a veronai aréna a világ harmadik legnagyobb amfiteátruma, ami fennmaradt a rómaiak korából. Külső gyűrűjét fehér és rózsaszín mészkőből építették, ezt szinte teljesen lerombolta az 1117-es földrengés, de belső részei hihetetlen jó állapotban maradtak fenn. A veronai aréna 30-ban épült 30.000 néző számára. A római amfiteátrumot évszázadokon át folyamatosan használták előadásokhoz és játékokhoz: a rómaiak idején gladiátor játékokat, a középkorban lovagi tornákat és versenyeket tartottak itt, a 18. századtól napjainkig pedig Verona leglátványosabb rendezvényeit rendezik meg az arénában.
Tunéziában az el djemi amfiteátrum a harmadik legnagyobb aréna a világon a római Colosseum és a capuai színház romjai után. El Djem egykor Thysdrus római város volt, Észak-Afrika egyik legfontosabb városa Karthágó után. Az amfiteátrumot a 3. század elején építették, 35.000 néző foglalhatott benne helyet. Az építmény jó állapotban volt egészen a 17. századig, mikor köveit a közeli El Djem falu házainak építéséhez kezdték elhordani és a kairouani Nagy Mecset építéséhez használták fel. Az Oscar-díjas Gladiátor című film egyes jeleneteit is itt forgatták. Ma Tunézia népszerű látnivalója.
A római Colosseum a legnagyobb és leghíresebb amfiteátruma a római kornak. Építése a Flavius-dinasztiához tartozó Vespasianus császár idején kezdődött 72-ben és fia, Titus uralkodása alatt fejeződött be 80-ban. A Colosseum megnyitó ünnepsége 100 napig tartott, ennek során 2000 gladiátort és 5000 állatot mészároltak le. A római Colosseumban 50.000 néző foglalhatott helyet, akik nem kevesebb, mint 80 bejáraton át juthattak be az épületbe. A nézőket az esőtől és a tűző naptól velariumnak nevezett vitorlák védték, melyek a legfelső szinten voltak kifeszítve. A Colosseum Róma leglátogatottabb nevezetessége.
Sajna csak a veronaiban voltam !